Gyerekek tömege küzd ma tanulási nehézségekkel, írja szerzőnk, és hozzáteszi, a megoldás nem a múltba révedés. Jelenleg a legjobb, ami történhet egy tanulási zavarokkal küzdő gyermekkel, ha megfelelő fejlesztést kap, és ha ez nem megoldható, akkor felmentést, mondja. Megjegyzi azt is, a sajátos idegrendszeri fejlődés akár a kreatív tehetség felé is fordulhat.
A Holnap című könyvben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk mi magunk felkészülni a közelgő változásokra, és milyen készségekre neveljük gyermekeinket. Az alábbiak ebből a kötetből közlünk egy szerkesztett részletet.
Az egészségügy elmaradottsága azonnal szedi az áldozatokat, és a járvány ezt most hatványozza, kikiáltatja, nyilvánossá teszi, hogy „meztelen a király”. Az oktatás lepusztításának eredménye viszont szépen fokozatosan fogja éreztetni a hatását. Vélemény.
Nagy vihart kavar egy toleranciára tanító mesekönyv. Nem kötelező olvasmány, aki akarja megveszi, elolvassa, felolvassa. Akit nem érdekel a téma, nem veszi meg. Akkor miért a nagy fogcsikorgatás, hogy politikust könyvtépésre, pszichológus professzort szájtépésre késztet? Annyi, meg annyi királylányos/királyfis mese mellett, miért tragikus sokak számára egy királyfis/királyfis mese? Vélemény.
Tényleg nem akarjuk ellenőrizni, hogy mi történik a gyermekeinkkel? Tényleg nincsen közünk ahhoz, hogy független szellem éljen az egyetemeken és a kutatóintézetekben? Tényleg nem fontos a szabad sajtó és a független bíróság?
Az idén 10 éves HVG Extra Pszichológia magazin szakértő szerzőit kérte fel, hogy meséljék el, hogyan lett belőlük pszichológus, pszichiáter, mi fogta meg őket a tudományterületben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus írását közöljük.
A rendőri megoldások és fegyverek nem megoldják, hanem növelik a feszültséget, amit az egyenlőtlenség okoz. És ez mindenhol így van és így lesz. Az Egyesült Államokban is, a magyar iskolákban is.
Maruzsa államtitkár szerint a diákok 97 százaléka érettségizni akar. Ezzel a logikával azt is mondhatná, hogy a magyar fertőzötteknek 11,2%-a nem akart életben maradni. Vélemény.
2020 március idusától kezdve többé nem szlogen az iskola–diák–család együttműködés, hanem a szükséges alap.
Magyarországon még hivatalosan nem zárták be az oktatási intézményeket, miközben már konferenciákat és tudományos üléseket és a március 15-i ünnepségeket is lemondták. Pedig az előbbiekben sokkal jobban terjed a vírus. Tulajdonképpen nem is kellene kinyitni az iskolákat. Vélemény.
A hazai nevelési gyakorlat a középkori minősítő-büntető szemléletben ragadt meg, és egyelőre képtelen továbblépni, aminek súlyos társadalmi következményei vannak. A minősítésben, büntetésben felnövekedett nemzedékek nemcsak ezt a szemléletet adják tovább, hanem ennek a következményeit is: a szorongást, agressziót, sumákolást, képmutatást, hárítást, és mindent, ami a minősítés és a büntetés hatása.
Avagy mentsük meg a gyerekeket a jelenlegi oktatástól - véli klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerzőnk.
Már a szemetes is úgy tudja, csúsztatni, hazudni, sunnyogni szükséges.
Miért nem kaphat egy kiváló emelt szintű érettségi eredményt elérő diák nyelvvizsga bizonyítványt? Rendszerhiba. Amit annak okozói nem ismernek el.
Nyolcéves korig hagyni kellene fejlődni az idegrendszert, derül ki az MTA friss kutatásából.
Abból is látszik, hogy nem dőltek be a fiatalok a szülésre felszólító kormánypropagandának, hogy a választási propaganda visszatért a régi, jól bevált migránsozó félelemkeltéshez. Vélemény.
Ti választottatok meg minket, mi vagyunk a törvény, úgyhogy coki, lábhoz. Ha azt mondjuk, hogy mostantól 2x2 az 6, és erre törvényt hozunk, akkor az iskolában ezt fogjátok tanítani. Vélemény.
A versengés mindent áthat, megoszt, butít és nyomorba dönt.
Túltolta a zabálást a regnáló elit, így rá kell fanyalodjon a kutatók pénzére is.
2010 óta ugyanolyan módon végzik ki az intézményrendszereket. A közoktatás, a felsőoktatás, a média, a bíróságok után most a szakképzés és az Akadémia van soron.
